2019. feb 17.

Szeretheti-e a panda a szakét? 3. rész

írta: h.orsi
Szeretheti-e a panda a szakét? 3. rész

petunia.jpg

  • avagy: a gasztrokudarc két tanulsága

  • Egy: A hortobágyi húsos palacsinta, amely ugyan autentikus japán ételnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető, remekül meg tudja menteni a legreménytelenebbnek látszó helyzetet is.

  • Kettő:

    Ha egy magasabb rendű tudást igénylő feladatot akarunk megoldani – esetünkben ez egy komplett japán vacsora összeállítása lett volna-, először végig kell járnunk az ahhoz felvezető lépcsőfokokat.

Ezek a lépcsőfokok – emelkedő sorrendben – a következők:

A legalsó lépcsőfok: Tudás

Ez a betanulás szintje. Betanulják és fel tudják mondani a szabályokat, fogalmakat, elméleteket. (Én a receptben nagyjából eddig jutottam el. Fel tudtam sorolni a hozzávalókat – némelyiket még képről is felismertem volna - és a műveletek egymásutánját.)

Második lépcsőfok: Megértés

Saját szavaikkal el tudják magyarázni, röviden összefoglalni, értelmezni tudják – mit, miért, hogyan kell csinálni, értik az összefüggéseket.

Nekem itt nagyon jó szolgálatot szokott tenni a Power Teaching általam használt változata, ami egy külön posztot is megér majd.

Harmadik lépcsőfok: Alkalmazás

Ha megmutatják nekik, hogyan kell csinálni, milyen szabályt kell alkalmazni, elkészítik, megoldják a feladatot. Én, ha idáig eljutottam volna, el tudtam volna készíteni az ételt a recept alapján (szimbólumokat, terminológiát értve, alkalmazva)

Negyedik lépcsőfok: Analízis

Itt egyenként értelmezik a részeket, elemzik, hogy az alkotóelemek hogyan állnak össze egésszé, elemzik az ok-okozati összefüggéseket.

Nekem idáig azért kellett volna eljutnom, hogy össze tudjam vetni az ételt a különböző ázsiai konyhák jellemzőivel – beleillik-e valamelyikbe.

Ötödik lépcsőfok: Szintézis

Valami új eredményt hoznak létre, nekem pl. egy komplett japán ételsort kellett volna összeállítanom.

A legmagasabb szint: Értékelés

Ez maga a megértett, teljesen funkcionális tudás, jelen esetünkben egy japán séf szintje J

Ha ezzel rendelkeznek, akkor el tudják dönteni, hogy amit létrehoztak, megfelel-e a feltételeknek, nincsenek-e benne felesleges, oda nem illő adatok, elemek, stb.

Hogy a diákjaim ne járjanak úgy, mint én a recepttel, összeállítottam egy önellenőrző csekklistát. Ezeknek a lépcsőfokoknak megfelelően állítom össze a tevékenységeket, amikor szeretném, ha a diákjaim valamit megtanulnának az órámon.

Szólj hozzá